Prológus 5.

 2018.08.19.

Kedves Naplóm!

Ma Edivel (a sas) megint a nyakunkba vettük a Dunakanyart. Elmentünk Nagymaros-Visegrádig a Kis francia pékségbe, amit már régóta meg akartam mutatni neki, mert:

- Mikor először voltam ott, kb 5éve, beleszerettem a helybe és megfogadtam, hogy egyszer, ha nem is _ugyanilyenem_ lesz, de akkor is valami egggészen hasonló cukrászdát nyitok. Az egész hely milliője annyira magával ragadó, hogy az ember lányának olyan érzése támad pont, mint mikor éppen szerelembe esik. (Edi, a sas, is pont így érzett, aszonta.) Pici helység,tele van a levegő frissen őrölt kávé illatával, ami keveredik, frissen kisült croissantféleségek illatával, amitől meg lehet bolondulni. Pici asztalok, székek, minden természetes hatású, fából van, egyszerű, puritán, imádnivaló. A vendégtérben van egy hűtő, ami tele van ínycsiklandó francia sajtokkal és szarvaskolbászokkal meg froe graisszal, sonkákkal, olasz szalámikkal, és fancy lekvárok is találhatók. Télen bon-bon kínálat vár ezek helyén, szépen temperált,jó minőségű töltelékkel, és ha nem sikerül valamelyik bonbon odaadják kóstolóba, ingyen, hogy könnyebben tudj, dönteni. Amúgy a csokoládé az emeleten készül, nyáron frissen főzött fagyitól roskadozik a fagyispult. Ezek mellé egy szupercuki 50-es fazon az eladó, és kedves neje, és ők, _miattunk_ zárás után fél órával, lebattyogtak az emeletről, ahol laknak, és kinyitották nekünk az egész helyet, főztek kávét, beszélgettünk, és láss csodát, miadisten eladó az egész. Volt még három darab pain du chocolate, azt megvettük, meg egy almondos, azt is, megkávéztunk, és gyakorlatilag átjárt minket a tökéletesség érzése. Hatvanhét misi választ el sajnos a szeretett hely és a tulajdonosi papírtól minket, ezen agyaltunk a teraszon, kávét szürcsölgetve, hogy as soon as posssible el kell kezdenünk lottózni, és azonnal megcsinálni ott a tutit. Ímhol tessék 5 éves terv. Lottó >> lakás + cukrászda.Nem is kell már férfi az életembe. Ez a mindenem így leírva igazából. Aztán. Elmentünk a Nomád bárba (kötelező, ha arra járol), találkoztunk ismerősökkel és jót dumcsiztunk. Na ennyi. Csákó.

Prológus 4.

 2018.08.13.

Zöldre festettem a hajam, mert miért ne. Kiemeli a szemeimet.

2018.08.14.

Séf: "Maga úgy néz ki, mint egy nukleáris hulladék."

2018.08.17.

Depeche Mode - Somebody

I want somebody to share
Share the rest of my life
Share my innermost thoughts
Know my intimate details

Someone who'll stand by my side
And give me support
And in return
She'll get my support

She will listen to me
When I want to speak
About the world we live in
And life in general

Though my views may be wrong
They may even be perverted
She'll hear me out
And won't easily be converted

To my way of thinking
In fact, she'll often disagree
But at the end of it all
She will understand me
Ahhhh,

I want somebody who cares
For me passionately
With every thought
And with every breath

Someone who'll help me see things
In a different light
All the things I detest
I will almost like

I don't want to be tied
To anyone's strings

I'm carefully trying to stay clear
Of those things

But when I'm asleep
I want somebody
Who will put their arms around me
And kiss me tenderly

Though things like this
Make me sick
In a case like this
I'll get away with it

And in a place like this
I'll get away with it

Hazaérek, lerakom a bicót. Behozom róla a lámpákat. Bezárom az ajtót, leülök kicsit a székre. Kupi van. Mosogatni kéne. Elrakni a szennyest. Elvitte a szennyestartót, mert az övé volt. Kéne szerezni egy

újat, hogy ne a mosógépbe gyűjtsem a ruhákat szombatig. Majd kövi hónapban. Átpörgetem a telefont, 

tinderezek fél órát. (Minek?) Elegem lesz, elmegyek zuhanyozni. Bebújok a pizsifelsőmbe. Újabban alsót nem veszek, Dagobert bácsiban nyomulok. Kinyitom az ablakot. Hallgatok még zenét. Nem tudom, miért 

olyan fontos, hogy kívülről tudjam a Somebodyt, de ma megtanultam. Idegesít, ha mosogatás közben nem tudom végigénekelni.

Írkálok ennek-annak. Próbálok 10-nél több oldalt olvasni, nem megy. Elalszom. Egyelőre a takaróhuzattal. Éjjel 3-4 között felkelek, hogy fázom, és a pokrócot is magamra húzom.

2018.08.18.

Szól az ébresztő. A második. A harmadik. Nyomok még egy szundit. Elalszok. 08:19-kor felébredek végre. 08:30-kor indulok bicajjal. Épp a vitamint bekapom, meg egy 2 napos kávét legurítok. A + D vitamin, Inofolic. Várom, hogy újra 60 kg legyek, de még messze. Várom, hogy jobb legyen a kedvem.

Várom, hogy elkezdje sajnálni, hogy a kukába dobta az egészet.

Várom az elégtételt.

Várom az igazit. 

Lesz olyan?

Lesz még kedvem az egészhez valaha?

Meg hitem?