Miért pont ma?

Azért, mert ma éreztem, hogy állati jó napom lesz. Rám is fért mar. 4 napja, hogy megtudtam Párizsban a reptéren, hogy nincs többé munkahelyem. Gerinctelen módon kigolyóztak. De ma! Fél 12-kor már az állásinterjún ültem, ami 70 perces volt (omg, sose volt még ilyen) és úgy érzem, a világ legeslegjobb fej főnöke az enyém. Rengeteg közös szál, meg pont van az életünkben, ezekről sztoriztunk, volt szó politikai helyzetről, meg az ilyen basic szemléleteinkről, ahogy mi látjuk a világot és ahogy működni szeretünk benne. Alig várom, hogy kezdhessek, kedden 9 órára megyek! Bicajjal!!! Hajrá bicaj, hajrá én, hajrá fülemüle, hajrá csalogány tventisziksz! 😎

Oh hai

Helló.

Régóta gondolkodom egy blog írásán, de mivel kifejezetten rossz napló vezető embernek tartottam magam eddig ezért idő előtt feladtam az ilyen jellegű törekvésimet. Na de most! Főleg kajákról lesz szó. Meg desszertekről. Sok sok desszertről. I mean, a lot.