Miért pont ma?

Azért, mert ma éreztem, hogy állati jó napom lesz. Rám is fért mar. 4 napja, hogy megtudtam Párizsban a reptéren, hogy nincs többé munkahelyem. Gerinctelen módon kigolyóztak. De ma! Fél 12-kor már az állásinterjún ültem, ami 70 perces volt (omg, sose volt még ilyen) és úgy érzem, a világ legeslegjobb fej főnöke az enyém. Rengeteg közös szál, meg pont van az életünkben, ezekről sztoriztunk, volt szó politikai helyzetről, meg az ilyen basic szemléleteinkről, ahogy mi látjuk a világot és ahogy működni szeretünk benne. Alig várom, hogy kezdhessek, kedden 9 órára megyek! Bicajjal!!! Hajrá bicaj, hajrá én, hajrá fülemüle, hajrá csalogány tventisziksz! 😎